Csak én, s az, akit szeretek..."
/Wass Albert/
https://www.youtube.com/watch?v=bHNKB1E6wOI
Ildomos lenne a nappalival kezdenem, hiszen ide lépünk be, ez a lakás szíve (már csak azért is, mert egyben van a konyhával - yesss). De sajnos, egyik sincs még fotózható és publikálható állapotban. Hogy miért nem, azt majd akkor megírom, ha elkészül. Most panaszkodásnak tűnik, akkor meg már csak egy vicces sztori lesz.
Szóval a hálószoba.
Ez a szoba lett legelőször kész, mivel szerdán kaptunk kulcsot és pénteken már itt is aludtunk... Először azt terveztük, hogy amint kulcsot kapunk, kivesszük a matracot az ágykeretből és itt alszunk. De ezt egy másfél évessel újragondoltuk. Az a szerda óta az életünk fenekestül felfordult. Pakolás ott, takarítás itt. Kéthelyen helytállni és a gyereket is lekötni, embert próbáló.
Csütörtökön délelőtt a Keresztanyámmal kifestettük a háló falát. Homokszínű csíkokat festettünk fel. Lehet, hogy többet ilyennek nem állok neki... Kimérni, kimaszkolni... A festés ezek után már nagyon gyorsan ment. A fehér csíkokban már hónapokkal ezelőtt kitaláltam egy meglepetést Misinek, aztán addig húzódott a költözés dolog, hogy névnapi ajándék is lett belőle. A Maalmitól rendeltem kis Halálcsillag falmatricákat. Ezeket pénteken éjfélkor kezdtem el felrakni. Úgy akartam, hogy az egész falon legyen, de aztán Misi azt mondta, neki tetszik így, hogy csak a közép sávban van. Én még gondolkodom.
Pénteken este a szoba még elég kezdetlegesen nézett ki. Bent volt az ágyunk, a két fehér komód, mert azt el tudtuk hozni személyautóval. Szombaton az asztalos dolgozott egész nap a konyhabútoron, vasárnap jöttek a költöztetők, szóval nem igen volt időnk haladni a további berendezéssel. De aztán a következő héten, szépen felkerült minden. A komódra a bútorgombok, mert vettem hozzá újakat, amik ebbe a szobába illenek, föléjük a polcok, a sarokba a polcos elem, ami az albérletben a fürdőszobánkban volt, a ládába bepakoltam az ágyneműket, felraktuk a függönyt - persze elszámoltam magam, és eggyel kevesebb függönyrudat vettem, így itt nincs még sötétítő, de ha minden igaz, Kitti megy nem sokára az IKEA-ba :) :)
Az ágyunkat is meghackeltük. Mivel a leendő kistesónak is szeretnénk biztosítani a közöttünk alvást, ezért úgy gondoltuk, hogy az új hellyel legyen Ábinak is új alvóhelye. Nem szerettük volna, ha a kistesóhoz köti a közülünk való kikerülést. A kiságyát, amit egészen eddig nem használtunk, újra összeszereltük, lehagyva az egyik rácsot és hozzáfúrtuk a mi ágyunkhoz. Na, a matrac helyén kicsit megakadtunk, mert ha a felső lukba tettük, akkor kicsit magasabban volt, mint a mi matracunk, amivel még nem is lett volna baj, de ez a gyerek már feláll és ugrál, félő volt, hogy kiesik a másik oldalon. Ha viszont letettük az alsó lukba, alacsonyan volt, szinte a földön aludt volna. Azt találtuk ki, hogy alápolcoltuk nem használt paplanokkal, így most jó. Imádja a kiságyát. Reggel, mikor felkel, felmászik hozzám, odanyomja a fejét az enyémhez, így ébreszt <3
Az ágy fölött pedig helyett kapott néhány családi kép, kronológiában :)
Mindig szerettem volna díszvilágítást, de az albiban valahogy nem volt rá lehetőség. Vettem egy csomó ledfűzért. Az egyikre rárakosgattam az esküvőnkről megmaradt spárgalabdácskákat. Ahogy besötétedik felkapcsoljuk és csak reggel kapcsoljuk le. Gyönyörű a fénye a falon.
Marilyn is megtalálta a helyét. A gardrób ajtaja mellett.
És akkor itt megemlíteném a gardróbot. Hát, amikor ezt megláttam a tervrajzon, elolvadtam. Nem nagy, akkora mint egy szekrény, de egy külön szoba, nem a hálóban van a ruhásszekrény, ez nekem nagyon tetszett. És tetszik is. A hatalmas gardróbszekrényünk, ami volt az albiban, éppen hogy befért volna, de praktikusan nem tudtuk volna itt kihasználni. Ezért újraterveztem a dolgot. Vettünk négy komódot, két oldalra, fölé felfúrtuk azokat az akasztókat, ami még az elején volt az albérletben, afölé pedig polcot tettünk a ritkán használt dolgoknak, illetve Ábi elpakolt ruháinak. Plusz, úgy tűnik, hogy a komódon teteje egyben fésülködő is lesz, mert minden nagy, de a fürdőszoba pici. Ami még hiányzik innen, hogy az ajtóval szembeni falra is polcokat szeretnénk a cipőknek.
Konmarinak köszönhetően beférek egy ekkora gardróbba. Amikor a legnagyobb szükségem volt arra, hogy az életemben rendet tegyek, akkor jött Marie Kondo.
Apró részletek:
Folyt. köv. (remélem a nappalival)
