menü

3/14/2015

Raklap is in the air

Már kezd nem annyira felkapott lenni, de mikor virágkorát élte, mi is beszereztünk egy raklapbútort.

Régóta agyalgattam, hogy valamit kéne raklapból, de mit… Aztán egyik nap jött a remek gondolat, tv-szekrény. Ez az egy bútor volt még a tulajé, a többi már mind a mienk, hát akkor rajta! Persze, ezzel a gondolattal kelni, és úgy lefeküdni, hogy nem lett kész…nem lehet. Fejembe vettem, hogy én szombaton, már pedig csinálok egy raklap tv-szekrényt, ha törik, ha szakad.

Kirobogtunk a Baumaxba, biztosra vettem, hogy ott lehet kapni. Kiderült, hogy nem. Vagyis, hogy lehet, de 1. nagyon drága, 2. csak azokat lehet, amiket erre kijelöltek, és azok már estek szét. Átmentünk a Praktikerbe, bár oda nem szeretek járni, nem fűztem sok reményt. Tényleg nem volt. Azért a két helyen mindent beszereztem hozzá. Lazúrt, nagyjából ennyi kellett J Illetve, az eredeti terv az volt, hogy 4 darab raklap kell, egymás mellett, és egymáson lesz 2-2, és 8 láb fogja tartani. x keretösszeg volt rá. Na, a lábak rögtön meghaladták a keretösszeget. Semmi baj, itt még nem ment el a kedvem. Nem kell ennek lábakon állnia, menő úgy is, ha a földön van. Praktikus okok miatt akartam lábat – lehessen alatta takarítani. Meg volt minden, csak a raklapok nem. Nem is tudom már, hogy miért, de az elkerülőn jöttünk vissza a városba, anyu is velünk volt és egyszer csak felkiáltott, hogy ki volt írva az út szélén, már a Pécs táblán túl, majdnem a körforgalomnál van egy ipari út, hogy „Raklapok”. Körforgalomban teljes kör, vissza az ipari útra, hátha nyitva van szombaton. Nem volt, DE, volt egy telefonszám hatalmas betűkkel a kapun, hogy „ügyelet”. Bent sorakoztak a szebbnél szebb raklapok. Felhívtam a számot, egy nagyon kedves úriember vette fel, és mondta, hogy igen, egyébként szokott lenni ügyelet és nyitva is szoktak lenni ilyenkor, ő most jön haza valahonnan, pont erre jön, ha megvárjuk, akkor kapunk raklapot. Megvártuk. Kiválogattam 4 szimpatikust, persze a sztorihoz hozzátartozik, hogy ez a balesetünk után volt, a kocsink a szervizben, Papa kis Daewoo Matiz-ával furikáztunk, a szerencse persze ott volt – tetőcsomagtartó! Felszenvedtük mind a négyet, úgy néztünk ki, mint a régi IKEA reklámba, amikor a kis Polskin hozzák el a fél IKEÁ-t. Misi felszenvedte az összest és én neki is álltam rögtön. Lecsiszoltam őket, aztán lekentem és vártam a csodát. Közben kimértem a helyet, mert azt előtte nem tettem meg, annyira hirtelen elrohantunk itthonról, hogy nekem kell raklap! Nem fér be… Ezen a ponton már kicsit szétálltak az idegeim, de gondoltam, semmi vész, nem sokára lesz egy új bútorunk. Nyilván kevesebb idegeskedéssel járt volna, ha várok egy hetet és azalatt minden szépen lassan beszerzek, de nekem ez most kellett! Kipakoltam az addigi tv szekrényből, kitakarítottam. Közben járt az agyam, hogyan hidaljuk át a helyhiányt. És akkor megszületett a végeredmény.




Imádom! Még jobb, mint az eredeti terveken. Jobban is tetszik benne, hogy magasabb, és hogy kevesebb a hely a tetején, mert így nem pakolom tele J



Így persze maradt egy raklap a nyakunkon. De Misit is megszállta az ihlet és jó kis helye lett. Itt olvashatjátok.